Invocabit vasárnapi prédikáció – Corneanu Anton helytartó

Prédikáció 2021. február 21-én, vasárnap

Kedves testvérek az Úrban
A mai prédikáció szövegét János apostol Szent Evangéliuma írja a 12. fejezet 50. versében:
És tudom, hogy parancsolata örök élet. Ezért mondom azokat a dolgokat, amiket mondok, ahogyan az Atya mondta nekem.

Múlt vasárnap Marius Leontiuc elder testvér prédikált az életről, az evangélium olvasásának fontosságáról és az Eucharisztiaról. Megtanultuk, hogyan fogadunk és mit kell tennünk hatékonyan az élet megszerzéséhez: hinni (az Ige ismerete) és gyakorolni (a parancsolatok és a szentségek szerint élni).
Természetesen körülöttünk azt javasoljuk, hogy vagy csak higgyünk, vagy csak gyakoroljuk az Eucharisztia szentségét. Ezek közül csak egy nem elég. Igaz, hogy csak hit által szabadulhatunk meg az úrvacsora nélkül, ha lehetetlen lenne azt gyakorolni, de az úrvacsora annyira értékes, hogy az Úr kinyilatkoztatta előttünk, hogy nélküle nincs élet önmagunkban. Marius testvér múlt vasárnapi prédikációja).

Testvérek Az Igét és az úrvacsorát egyaránt Isten parancsolja, mert az Úrvacsora szentsége az Ige nélkül csak bor és kenyér, így mondja Dr. Luther Márton, és Ursinus még jobban tisztáz minket a Heidelbergi Katekizmus segítségével . Tehát Isten parancsolata, amint az a mai szövegben meg van írva, örök élet, mert az Evangélium és a Szentség is életünkben megvalósult parancsolat. A szentírásokban gyakran megtaláljuk a kérdést: “mit kell tennünk, hogy örök életünk legyen?” és a válasz olyan egyszerű. A mai bibliai szöveg megadja nekünk.
Gyülekezeteinkben hirdették ma ebben a versben. És látom és világos számomra, hogy ez a vers a hitéletünk egyik alapvető eleme. Akár Romániában vagyunk, akár a francia plébánián élőkkel, hitünk lényege ugyanaz: Isten parancsolatai alapján küldetünk, azt éljük, amit Isten megparancsolt nekünk, az evangéliumot olvasva ismerjük a parancsolatot. .

Nekem is bűnben volt életem, szörnyű megpróbáltatások voltak életemben, és nem láttam kiutat. És miután a feleségem meghalt, baj lépett fel, és az ördög teljesen el akart tönkretenni. De Isten mindent jobbra változtatott, mert a megpróbáltatások közepette az idősebb testvér nekem is hirdette az evangéliumot, és ma az egyház szolgája vagyok.

Az utolsó parancs, amelyet az Úr ad a felemelkedő tanítványoknak, Máté apostol evangéliumából származik. 28 „Minden hatalom adatott nekem a mennyben és a földön. Menjetek hát, és tanítsatok minden népet, keresztelve őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében, és tanítsátok megtartani mindent, amit csak parancsoltam nektek. Nézze meg, milyen átfogó parancs! Először is nézzük meg, hogy minden hatalmat Jézus kapott a mennyben és a földön. Aztán e hatalom alatt merünk tanítványokat csinálni.

Mi van, ha nem halljuk az üdvösség hírét? Hol voltam most? Én vagyok a legjobb példa arra, hogy lelkiismeretesen kell fizetnünk a tanítvánnyá tétel parancsáért.

Gyakornokok készülnek, nem egyszerűen megjelennek, de itt másról döntünk, mivel úgy döntünk, hogy gyermekünket tanonccá tesszük, így eldönthetjük, hogy kollégát, barátot, rokont, bárkit is tanítványsá teszünk. A tanítvány pedig megkeresztelkedik. Ez a sorrend, amelyet itt fogadtak el: a keresztség és a tanulás, természetesen fordítva is történhet, de ez a sorrend megmutatja nekünk a keresztelés hatalmát. És mit tanítsunk a tanítványoknak? Az Úr parancsolatai, ez azt mondja nekünk az Úr Isten Jézusnak, hogy prédikálnunk és tanítanunk kell másokat.

Ezek egyszerű szavak, kevés szó, de ezek a hitbeli utunk esszenciái, így tanítanak nekünk reformereink, így tanácsol minket Isten. Vegyük észre kedves testvéreinket, hogy van olyan hitünk, amely hűen követi a szentírásokat, hűen a parancsolatot, ezért jönnek mindazok, akik felelősek vallási csoportunkba.

Te is örök életre vágysz? A dal azt mondja: “Van még hely a kereszten számodra, van még hely a kereszten mindenkinek”, Gyere el most Jézushoz, és mondd velem a tiédet, hogy hozzád tartozom, kérlek, segíts és irányíts. Ámen”.

vikárius Anton Corneanu – oroszlán plébánia

Share this:

277